VÁROS

TURIZMUS


Díszpolgári cím és a Pro Urbe díjak

Június 12-én pénteken Keszegh Béla polgármester ünnepélyesen átadta a díszpolgári címet és a Pro Urbe díjakat. A képviselő-testület döntése alapján Komárom város díszpolgárának fogadta Erdélyi Géza püspököt, Pro Urbe díjban részesült Kustyán Ilona és Kollár Zoltán.

 

Kollár Zoltán, a komáromi nehéz sorsú, fedél nélküli emberek segítője 1954-ben született Komáromban. Gyermekkorát Csallóközaranyoson töltötte, majd a komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett. Dolgozott a hajógyárban, az idegenforgalmi vállalatnál, vezette a pati fürdőt és üzemeltette az Amfiteátrumot. Ma kereskedelemmel foglalkozik és a képviselőtestület mellett működő szociális, egészségügyi és lakásügyi bizottság aktív tagja. Kollár Zoltán szerint mindenki a saját lelkiismerete, saját értékrendje szerint alakítja a saját életét. Az ő étfilozófiája: "ott segít az ember, ahol tud".  Ezt tettei bizonyítják a legkifejezőbben: 2012 óta szervezi a hajléktalanok számára az  "előkarácsonyi ebédet", amihez azóta sok támogatót is talált. Elérte, hogy a városunkban működő öt egyházi intézmény együtt folytatja a hajléktalanok érdekében végzett karitatív szolgálatot, és tizenhárom étterem tulajdonosa is segíti a munkájukat. A pillanatnyi segítségnyújtáson kívül nagy igyekezettel segíti a hajléktalanok polgári életbe való visszailleszkedését is.  A nagycsaládososok számára szervezett különböző gyűjtések koordinátoraként is dolgozik, az általa vezetett élelmiszerboltokban pedig bármikor lehetőség van élelmiszert adományozni a rászorulók számára. Kollár Zoltán a helyi zsidó hitközség aktív tagja és támogatója, (aki) sokat dolgozott a Menház helyreállításán is.  Rendszeresen támogatója a város kulturális életének, a Jókai Színház bronz fokozatú mecénása. Több önkéntessel együtt részt vett a singellői park felújításán, szívügyének tekintette a kettes lakótelep közvilágításának kiépítését is. Munkája elismeréseként Komáromban 2014-ben Polgármesteri díjban részesült.

 

Kustyán Ilona, akinek neve sok száz gimnazista számára jelent egyet az igazi pedagógus egyéniséggel, akinek hatására számtalan diák megszerette az irodalmat, akinek köszönhetően életre szóló barátságot kötött a könyvekkel, a regényekkel és a versekkel. Kustyán tanárnő1949-ben született  Komáromban.

A mai Selye János Gimnázium épületéhez kötődik életének szinte minden szakasza, hiszen az általános iskolát is itt kezdte 1956-ban, ide járt gimnáziumba, s 1981-től az iskola magyar-latin szakos tanáraként az épület falai közt dolgozott 2013-ig.   1986 és 1991 között, majd 2001-től nyugdíjba vonulásáig az igazgatóhelyettesi tisztséget is betöltötte. Tizenkét éven keresztül vezette a magyar nyelvet és irodalmat tanítók munkaközösségét, közben a magyar nyelv és irodalom országos tantárgybizottságának is tagja volt. Részt vett a módszertani napok szervezésében, feladatlapok, tesztek kidolgozásában. 1992-től a Szép magyar beszéd versenye kerületi fordulóinak szervezésében is vezető szerepet vállalt. A Calvin János Teológiai Akadémián és megalakulása után a Selye János Egyetemen is oktatott latin nyelvet. A tanárnő pedagógiai munkája mellett a város kulturális hagyományainak, történelmi múltjának ápolását is felvállalta. Munkája elismeréseként Komáromban 2005-ben Polgármesteri díjban részesült és 2009-ben a pedagógus életpálya kategóriában a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díját is megkapta.

Kustyán Ilona 2000-2005 között az újrainduló Jókai Egyesület elnökségében is vállalt feladatokat, s jelenleg az egyesület titkáraként vesz részt Komárom Város kulturális életében, az egyesület által szervezett rendezvények aktív szereplője.

 

Erdélyi Géza, Kövesdi Károly újságíró megfogalmazásában "a szó legjobb értelmében vett közösségi, közösségépítő ember", 1937-ben született az Ung-vidéki (a Nagymihály járásbeli) Abarán.  A lelkészcsaládból 1951-ben került a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnáziumba, ahol 1954-ben érettségizett le. Prágában, a Károly Egyetem teológia karán, később pedig a prágai Cseh Műszaki Egyetemen művészettörténetből szerzett diplomát. 1960 őszén Rimaszombatba, a Zsinati Elnökség sajtótitkári posztjára került, de fiatal segédlelkészként, gyülekezeti szolgálatot is végzett. A hetvenes éveket Rozsnyón töltötte, ahol a lelkészi szolgálat mellett a betléri Andrássy kastély könyvtárát rendezte és sokat tett a kastélymúzeum idegenforgalmának föllendítésért is.

1996-ban került a Szlovákiai Magyar Keresztyén Egyház élére, ahol két cikluson át dolgozott az egyházkerület újjáépítésén, a gyülekezeti birtokok, épületek, templomok visszaszerzésén, az iskolák renoválásán, menházak alapításán. 2001-től a Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinatának elnöke.

Céltudatos tevékenysége nagyban elősegítette a Calvin János Teológiai Akadémia létrejöttét, majd 2004-ben történő betagozódását a Selye János Egyetem struktúrájába.  Ezáltal a magyar nyelvű lelkészképzés feladatát az egyetem Református Teológia Kar vette át, bebiztosítva a képzés állami akkreditációját

Erdélyi Géza sokoldalú közösségépítő szolgálatát számos elismerés, kitüntetés is jelzi. Többek közt díszpolgára szülőfalujának, Abarának, Szalócnak, Rozsnyónak és Tornaljának, birtokosa Rimaszombat Város Díjának. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház  Pálóczi-Czinke István-díjban részesítette.  2018-ban Magyar Örökség-díjban részesült.

 

A Fotógalériát megtalálja: ITT