VÁROS

TURIZMUS


Klapka György

Mottó: „Legyen Komárom a magyarok Mekkája!"
( Klapka György)

1820. április 7. Temesvár - 1892. május 7. Budapest

     Az 1848-49-es szabadságharc dicső, a magyar nemzet köztudatában örökre népszerű alakja volt és marad Klapka György. Neve úgy él a magyarság lelkében, mint a legendás végvári hősök - Dobó István, Zrínyi Miklós - méltó utódja. Világosnál már rég lebukott a zászló, amikor még hetek múltán is, magyar trikolórt lengetett a szél a komáromi vár fokán. „ Mi valánk- írja Klapka - kik utólsóul tartottuk fel a szabadság zászlaját a kontinensen, s én személyesen a legutolsó, ki azt a zászlót védelmeztem."
         Klapka György 1820. áprílis 7-én született Temesvárott, ahol apja polgármester volt. Az ifjú György katonai pályára lépett. Mint kiváló tüzértiszt, 1842-ben a bécsi magyar testőrséghez kerül, ahol öt esztendőt töltött. 1847-ben főhadnagyi rangban a 12. határőr ezredhez vezénylik. 1848 tavaszán - a forradalom - hatására önként jelentkezik honvédségi szolgálatra, ahol századosi rangot kapott. Ez esztendő szeptemberében gróf Battyhány Lajos miniszterelnök Komárnomba vezényli, a helyőrség eskütétele után őrnaggyá léptették elő. 1849. január 7-én Kossuth kéreti magához és kinevezi a felső - tiszai hadtest parancsnokává, s egyúttal erzedesi rangot kapott. A sikeres tavaszi hadjárat során, az isaszegi győzelem után, 1849. április 6-án tábornokká nevezik ki. Mint hadtestparancsnok vesz részt Komárom felszabadításában április 22-én. Majd még e hónap 26-án, ő vezényli az első komáromi ütközetet, a Duna partjának elfoglalását.
        1849 májusában Debrecenben tagja a Szemere-kormánynak, mint hadügyminiszter (Görgey helyett). Május 28-án nevezik ki Komárom parancsnokává. Még három csatát vívott ezért a városért: 1849. július 2., július 11., augusztus 3. Október 4 - én adja fel Komárom várát, biztosítva a 30 ezres sereg szabad elvonulását. (Menlevél)
        1867-ig nyugaton szervezi a magyar ellenállást a Nemzeti Direktórium tagjaként; Kossuth és Teleky László társaságában. A kiegyezés után hazajött és tagja lett a magyar országgyűlésnek. 1892. május 7-én halt meg Budapesten. Sírja felett 30 ezren énekelték a Klapka indulót, melyet itt Komáromban szerzett Egressy Béni, az ő tiszteletére. Klapka Budapesten van eltemetve, de mégis komáromi földben nyugszik, mert Tuba János koporsójára szórta annak a városnak a földjét, melyért négy véres csatát vívott.

Koszorúzza álmát ezer áldás, remény,
Őrködjön felettünk a csillagos egén !

Dr. Szénássy Zoltán