VÁROS

TURIZMUS


Szent István Király szobrával gazdagodunk

(2009. augusztus 12.) Augusztus 21-én kerül sor Szent István lovas szobrának leleplezésére – jelentette ki Bastrnák Tibor polgármester, a szoborbizottság tagja a témában megtartott sajtótájékoztatón. A média képviselőivel a bizottság további tagjai találkoztak: Hortai Éva , Komárom Város alpolgármestere, Andruskó Imre ú, Komárom Város Önkormányzatának képviselője, Szénássy Zoltán ú, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület tiszteletbeli elnöke, Litomericzky Nándor ú, a Palatinus Polgári Társulás elnöke.

Az ünnepség programja:
17.00 – Részletek az „István a Király” című rockoperából.
18.00 – Beszédek, szoboravatás
19.00 – A Ghymes zenekar koncertje

Az ünnepség vendége lesz és ünnepi beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök. Verset mond Dráfi Mátyás színművész. A programot Tóth Tibor sznművész, a Jókai Színház igazgatója vezeti.
 

Komárom Város Önkormányzata, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület kezdeményezésére, a Lúdpiac téren felállítandó Szent István király szobrának megvalósítását egyhangúlag támogatta. Az önkormányzat a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület valamint a Palatinus Polgári Társulás közreműködésével 2008-ban létrehozta a Szent István Szoborbizottságot azzal a céllal, hogy előkészítse és felügyelje a mű létrejöttét. A bizottság elnöki teendőit, BASTRNÁK Tibor úr, Komárom Város polgármestere látja el, további tagjai HORTAI Éva asszony, Komárom Város alpolgármestere, ANDRUSKÓ Imre úr, Komárom Város Önkormányzatának képviselője, SZÉNÁSSY Zoltán úr, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület tiszteletbeli elnöke, LITOMERICZKY Nándor úr, a Palatinus Polgári Társulás elnöke. A mű szakmai felügyeletét a budapesti Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus látta el a következő összetételben: PROKAI Gábor úr, osztályvezető, DÉNES Éva asszony, művészettörténész, BENEDEK György úr, szobrászművész, MIHÁLY Gábor úr, szobrászművész. A művet, melynek ünnepélyes leleplezésére 2009. augusztus 21-én 18.00 órai kezdettel kerül sor, GYŐRFI Lajos úr, szobrászművész készítette.

Komáromban a Lúdpiac téren, a majdani Szent István király téren, felállítandó mű talpazata egyszerű vonalú hasáb alakú, kővel borított vasbeton, alapozása szintén vasbeton. Maga a bronzból készült szobor kb.1,5 tonnát, míg a talpazat kb.25 tonnát nyom majd. A talpazat első részére a király jellegzetes monogramja kerül. A bronz szobor a királyt lovon ábrázolja. Az uralkodó büszke, erős, hadvezéri tartásban üli meg a lovát, minimális mozgással, a formák erőktől duzzadó belső feszülésével. A lovat és lovasát tekintetük azonos irányulásával is egyesítve emeli ki az időtlenségből a művész. A lovas úgy uralja lovát, hogy az nem bontja meg a két alak, a szoboralakzat egységét. Ruházata korhű, attribútumai alapján egyértelműen azonosítani lehet, hogy királyról jelen esetben Szent Istvánról van szó. Sodronypáncélt, térdig érő kaftánt, a vállán királyi palástot visel. A karakteres, kifejező, lélekkel átitatott fej a kalocsai királyfejet idézi, rajta a Szent Korona az államalapítót szimbolizálja. Bal oldalán a palást alatt a kard, melynek markolata és vége látszik ki, jobbjában dárdás zászló az erő és a hatalom jelképeként, a zászlón hármas halom a közepén az apostoli kettős kereszttel, mint a keresztény királyt szimbolizáló jelkép. A mű mozgalmas és ugyanakkor kiegyensúlyozott és harmonikus. A mozdulata, a kiállása, a megjelenített attribútumok emblematikusak. A szobrot minden ízében a formákból építkező következetes formarend teremtés jellemzi. A megoldások realisták, de nem naturálisak. A szobor megjelenésével a hittel teli a szenvedélyes lelkesíteni tudó embert idézi fel. A mű környezete parkosított. A jövőben a tér díszburkolatot kap. A művet díszkivilágítás teszi teljesebbé.
 

Első királyunk 975 táján született az esztergomi palotában. A Vajk nevet kapta (törökül: hős, vezér), s csak később nyerte el a keresztségben Szent István első vértanúra utaló későbbi nevét. A hagyomány szerint már gyermekkorában tanult latinul, apja korán és alaposan felkészítette az uralkodásra. Nem vált sem a pápa sem a császár hűbéresévé. Más nyelvű alattvalóit egyenértékűnek tartotta a magyarokkal. Sikerrel harcolt az országát fenyegető külső és belső ellenségeivel szemben. Hadvezéri képességei lenyűgözők: vesztes csatájáról, hadi kudarcáról nem tudunk. Koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától. Az Úr 1000. esztendejében, karácsonykor koronázták királlyá. Az országépítő Szent István szervezte meg a királyság vármegyerendszerét és az egyik vármegye központjának Komárom várát jelölte ki. 1038-ban halt meg, Székesfehérvárott temették el a hajdani székesegyházban. Sírhelye és kőből faragott szarkofágja mind a mai napig megtalálható és megtekinthető az ottani múzeumban.

A képre kattintva megtekintheti milyen lesz Szent István szobra, és képeket nézhet meg a sajtótájékoztatóról!